Az idegtudomány szerint a zenehallgatás kortól függetlenül fokozhatja az agyi aktivitást

Írta: Stannah

Mióta Dr. Marian Diamond úttörő kutatásában bebizonyította, hogy az agy egész életünkben „plasztikus” marad, egyre több és több kutatás támasztja alá ezt a megállapítást, miközben egyre nagyobb figyelmet kap az a tény is, hogy az agyunk folyamatos karbantartásával lelassítható a kognitív hanyatlás is. A Columbia Egyetem és a New York állam pszichiátriai intézet által közösen, 2018 áprilisában publikált tanulmánya bizonyítékot is talált arra, hogy az idős emberek éppen annyi új agyi idegsejtet növesztenek, mint a fiatalok. Más szóval, az idős korú, egészséges férfiak és nők fejleszthetik és javíthatják agyi aktivitásukat, ha folyamatosan karbantartják és stimulálják az agyukat. Ez nagyszerű hír!

„Az idős emberek ugyanúgy képesek új idegsejtek ezreit növeszteni a hippokampusz elődsejtjeiből, mint a fiatalok […] Mindemellett a hippokampusz (az érzelmekért és a kognícióért felelős agyi terület) térfogata a fiatalok és az idősebbek esetében is egyforma volt.”
Dr. Maura Boldrini

Ugyanakkor az is igaz, hogy az idősebbek kevesebb új véredény alakul ki az agyban. Ezért nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy a mértékletes testmozgás a szellemi tornával együtt a legfontosabb az agy érhálózatának és vérellátásának szinten tartásában. Az ember tehát képes arra, hogy még több agyi idegsejtet növesszen, és karban tartsa az elméjét – mindössze meg kell találni az összhangot a test és az agy között. Ehhez pedig a legegyszerűbb és legélvezetesebb tevékenységek tudnak a legtöbbet nyújtani. Mai blogbejegyzésünk fókuszában ezért áll a zene, ami valóban fokozhatja az agyunk erejét, miközben annyi agyi idegsejtet növeszthetünk, mint a fiatalok!

A zenehallgatás előnyei

Ha az agy időskori stimulációjáról van szó, akkor egyes tanulmányok megemlítik, hogy a zene az agy mind a négy lebenyét aktiválja, ami az agy teljesítményének optimalizálásához vezet. Milyen remek lenne, ha az agyunkat koncentrációra lehetne fogni valami olyan kellemes dologgal, mint egy hangszer megszólaltatása vagy kedvenc dalaink meghallgatása!

A zene segít koncentrálni

A ma digitális világában számtalan dolog elterelheti a figyelmünket – nehéz koncentrálni vagy éppen ellazulni. Szerencsére vannak olyan szokások, amelyek elsajátításával növelhető a koncentráció. Az egyik legegyszerűbb és legkellemesebb ilyen szokás az, ha az ember gyakran hallgat olyan zenét, ami örömmel tölti el. A jelenség mögött az áll, hogy a zene stimulálja a neurotranszmittereket, hogy dopamint termeljenek, ami közvetlenül hatással van

• A hangulatra
• A teljesítményre
• A hatékonyságra
• A kreativitásra

A dopamint az agy „motivációs molekulájának” is nevezik, és közvetlen kapcsolatban áll a vágy-jutalom rendszerrel. Ez történik, amikor csokoládét eszünk, vagy váratlanul a kedvenc dalunk szólal meg a rádióban: boldogok leszünk! De ez segít abban is, hogy sokkal jobban teljesítsünk. Dr. Lesiuk kutatása azt vizsgálta, hogy a zene hogyan befolyásolja a munkahelyi teljesítményt: a zenét hallgató emberek gyorsabban dolgoznak és jobb ötletekkel állnak elő, mint azok, akik nem, mert a zene csökkentette a stressz-szintjüket.

A személyes ízlés is fontos tényező abban, hogy a zene fokozza az agyi funkciót. Ha az ember a kedvenc zenéjét hallgatja, az fokozza a koncentrációt, mert az agy érzelmeket irányító területére hat. Tehát ha olyan zenét hallgatunk, ami pozitív érzelmeket idéz elő, akkor hatékonyabbak lehetünk. Azonban ez a tanulmány azt is megállapította, hogy az idősebb emberek kevesebb időt töltenek zenehallgatással. Ezért éreztük fontosnak, hogy felhívjuk a figyelmet arra, érdemes feltenni a régi lemezeket, és élvezni a dalokat, hiszen már Platón is megjegyezte kétezer évvel ezelőtt:

 „a zene lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az élménynek, szállni tanítja a képzeletet, […] és életet [ad] mindennek.”

A zenehallgatás fájdalomcsillapító hatású

Tudta, hogy kedvenc dalai, amelyeket a munkába menet vagy az otthon hallgat, nemcsak szórakoztatni fogják? Svéd kutatók csapata arra a következtetésre jutott, hogy ha sokat hallgatjuk kedvenc zenéinket, akkor az segít kiegyenlíteni a hidrokortizon, azaz a stresszért felelős hormon szintjét. A zene fájdalomcsillapítónak sem utolsó, hiszen egyszerre tereli el a figyelmet és fokozza a pozitív érzelmeket. Éppen ezért a zenehallgatás csökkenti a fájdalmat és a stresszt, valamint segíthet a krónikus betegségekben (pl. a fibormyalgiában) szenvedő betegek tüneti kezelésében is. Ez sem egy új találmány, számos kutatás készült róla, az ötvenes években audioanalgéziának nevezték a módszert. Ugyanakkor a zene fájdalomcsillapító ereje mögött meghúzódó mechanizmusokat még nem tárták fel teljesen, például az sem egyértelmű, hogy a zenehallgatásnak közvetlenül van-e fájdalomcsillapító hatása, vagy csak megkönnyíti a fájdalom elviselését.

Klasszikus zene – a Mozart-hatás

A zene segít a koncentrációban, de a hatékonysága függ a zene műfajától is. A Helsinki Egyetem kutatása arra a következtetésre jutott, hogy a klasszikus zene javítja az agyi funkciókat. A klasszikus zene aktivizálja a dopamin kiválasztásáért felelős neuronokat, illetve a neurodegenerációért felelős idegsejteket is kordában tartja. Az olyan klasszikus szerzők művei, mint Bach, Mozart vagy Beethoven tehát sokat segíthetnek abban, hogy koncentrálni tudjunk egy vizsgán vagy munka közben. A klasszikus zene szerelmeseinek ez fantasztikus hír, és úgy tűnik, a jótékony hatás kortól függetlenül jelentkezik. A Kiotói és a Harvard Egyetem közös kutatása górcső alá vette az ún. Mozart-hatást. Az eredményeik szerint a 8-9 éves gyerekek és a 65-75 év közötti idősek is jobban teljesítettek, amikor Mozartot hallgattak, mint amikor disszonáns zenét hallgattak vagy nem hallgattak zenét. Az idősebbek agyi funkciói szintén magasabbak voltak, amikor klasszikus zenét hallgattak, ami ismét megerősíti azt, hogy az agy idős korban is plasztikus marad.

A zene segít a demenciában szenvedőknek emlékeket és érzéseket felidézni

Oliver Sacks neurológus – aki leginkább az Alive Inside című dokumentumfilmből lehet ismerős – szerint: „A zene érzelmeket vált ki, ami emlékekkel járhat… visszahozhatja az élet érzését akkor is, amikor más már nem képes erre.” A zene és a mindennapi feladatok összepárosításával a demenciában és Alzheimer-kórban szenvedő betegekben létrejöhet egy ritmus, ami segít az ahhoz a tevékenységhez köthető emlékek felidézésében, illetve hosszú távon javíthatja a kognitív képességeket. Nézze meg a dokumentumfilm trélerét:

 „A zene mélyebben beivódik az emberi agyba, mint bármely más emberi tapasztalat”
állítja Sacks.

A korai zeneoktatás elősegítheti az agy későbbi plaszticitását

2012 augusztusában Dr. Nina Kraus a kutatása során megállapította, hogy azok az idős emberek, akik gyerekkorukban hangszeren játszottak, gyorsabban felismerték a beszédhangot, mint azok, akik soha nem zenéltek – és ez igaz akár 40 év kihagyás után is!

Az agy idős kori változásai miatt a hallás megromlik. Az idősek lassabban reagálnak a gyorsan változó hangokra, ami miatt a beszéd nehezebben értelmezhető.Azok a zenészek, akik egész életükben hangszeren játszanak, általában elkerülik ezt a kognitív hanyatlást.A kutatások azt mutatják, hogy a korai zeneoktatás hosszú távú, pozitív hatással bír az agy hangfeldolgozó képességére.

A zenélés megnöveli az agyba jutó vér mennyiségét

Egy 2014 májusában elvégzett tanulmány szerint ha valaki akár csak egy rövid ideig ismerkedik egy hangszerrel, már azzal megnövelhető a bal féltekébe jutó vár mennyisége. A kutatást Amy Spray egyetemi hallgató, valamint dr. G. Meyer, a Liverpooli Egyetem Pszichológiai Tudományok Tanszékének oktatója végezte el. A kutatás elegendő bizonyítékot szolgáltatott ahhoz, hogy kijelentsék, gyerekekben és felnőttekben egyaránt fokozza az agy teljesítményét és a kognitív funkciókat, ha valaki megtanul játszani egy hangszeren. A gyerekkorban így megszerzett idegi kapcsolódások pedig idős korunkig megmaradnak. A zeneoktatás karban tartja idősödő elménket, és szerves része lehet a kognitív hanyatlással küzdő emberek rehabilitációs programjának.

A zene és a nyelv közös idegpályákat használ

Sokan állítják, hogy a zene egy univerzális nyelv, és sok kutatás utal arra, hogy a zenéért és a nyelvért felelő területek közös idegpáylákat használnak. Dr. Amy Spray egy sajtóközleményben így magyarázta az eredményeket:

Elképesztő, hogy hasonló véráramlási mintákat sikerült megfigyelni mindössze fél óra egyszerű zeneoktatást követően.Ez azt is jelentheti, hogy a vonatkozó mintázat kialakításában a nyelv feldolgozásáért felelős területek is szerepet játszottak. Így feltételezhetjük, hogy a zeneoktatás eredményeként gyorsan megváltoznak a zenefelismerést segítő kognitív mechanizmusok, amelyeket általában a nyelvekhez használunk.”

Miután egyre inkább tudatában vagyunk annak, hogy a zene milyen áldásos hatással van a testre és az elmére, így ne felejtsük el agyunkat is ritmusba hozni!

Forrás:

• John Platt, ‘Alive Inside’: New documentary shows how music can reawaken Alzheimer’s patients
• Nina Kraus, Older Adults Benefit from Music Training Early in Life: Biological Evidence for Long-Term Training-Driven Plasticity
• Kimberly Sena Moore, Music and Productivity: 5 Ideas for Using Music To Boost Performance
• University of Helsinki,Listening to classical music modulates genes that are responsible for brain functions
• Nabuo Masataka & Leonid Perlovsky, Cognitive interference can be mitigated by consonant music and facilitated by dissonant music
• Maura Boldrini et al, Older adults grow just as many new brain cells as young people.
• Christopher Bergland, Ten Ways Musical Training Boosts Brain Power
• Linnemann et al, The effects of music listening on pain and stress in the daily life of patients with fibromyalgia syndrome
• Travis White-Schwoch et al,Older Adults Benefit from Music Training Early in Life: Biological Evidence for Long-Term Training-Driven Plasticity
• Amy Spray and Dr G. Meyer Musical training can increase blood flow in the brain