Egy FELemelő kaland – kritika a Fel című filmről
Egy film az élet értelmének kereséséről, ami tökéletes választás a gyerekek és a felnőttek számára is.
Írta: Stannah
A Fel című film központi témája az öregedés, miközben azt is megérthetjük, hogy az életünk gyakran kusza, és nem tudjuk állandóan az irányításunk alatt tartani. Akár gyerekszemmel, akár felnőttként nézi az ember a filmet, a mondanivalója egyértelmű: meg kell tanulni a lehető legtöbbet kihozni az életünkből.
Gyereknap környékén különösen alkalmas a film arra, hogy a gyermekei vagy az unokái társaságában tekintse meg. A közös filmnézés olyan élmény lesz, amely felnőttkorukban is velük marad, amikor már a kedvenc játékaikról is megfeledkeztek.
Miért? A Fel ugyanis nem egy átlagos animációs film, hanem egy számtalan vicces jelenettel fűszerezett, megható emberi történet, amely minden korosztály számára szórakoztató. A könnyed humor és a számtalan kacagtató jelenet arra mutat rá, hogy csak mert az ember elért egy bizonyos életkort, még nem kell lemondania az izgalmakról és a kalandokról.
Az időskor nehézségeit tökéletesen egyensúlyozza a látványos akció és a fékezhetetlen humor, ami miatt tökéletes kikapcsolódás az öregedésről és kalandokról szóló mese a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt.
Azok kedvéért, akik még nem látták a filmet, igyekszünk nem sokat elárulni a történetből – a blog utolsó szakasza viszont lelő néhány poént; a bejegyzés célja inkább az, hogy megvizsgáljuk a filmmel kapcsolatos tényeket és kérdéseket, és hogy milyen tanulságot szolgáltat nekünk ez a felemelő kaland.
Újranéztük a Disney FEL című filmet
Nyolc év telt el a Fel című film megjelenése óta, amely minden tekintetben a Pixar egyik legsikeresebb alkotásai közé tartozik. A film kissé szokatlan főszereplője Carl Fredricksen-, egy hetvenes éveinek végén járó özvegy, aki egy ifjú barát váratlan társaságában indul el egy új kalandra.
Amikor a film megjelent, gyakorlatilag nem volt olyan rajzfilm, amelynek az öregedés állt volna a középpontjában. Hány olyan rajzfilmet tudnánk felsorolni, amelynek főhőse egy idős állampolgár?
Hihetetlennek hangzik, de a Fel volt az első animációs film, amely megnyitotta a rangos cannes-i filmfesztivált. Tilda Swinton volt az első, aki tapsolni kezdett a film végén, de hamarosan az egész terem hangos ujjongással gratulált a filmnek.
A Fel volt továbbá a második olyan rajzfilm, amelyiket a „Legjobb film” kategóriában jelöltek Oscar-díjra. Korábban csak a Disney klasszikussá vált, 1991-ben készült A szépség és a szörnyeteg c. filmje tudhatta magának ezt az elismerést. Noha végül a Fel nem vitte haza a legjobb filmért járó szobrot, a legjobb animációs film kategóriában Oscar-díjat nyert.
Egy olyan korban, ami a fiatalságot hangsúlyozza, a Pixar nagy kockázatot vállalt, amikor a rajzfilmjének főszereplőjeként egy majdnem nyolcvanéves karaktert választott, de valójában ez adja a film érzelmi erejét és mélységét.
Gyermekkortól az időskorig. Milyen tanulságokat szűrhetünk le?
A Fel nem arról szól, hogy egy idős karakter megosztja a bölcsességét a fiatalabbakkal; a film egyik legszívmelengetőbb eleme az, hogy a csodálkozó tekintetű cserkészfiú, Russell, mekkora hatással van Carl életére. Rengeteget lehet tanulni egy gyermek ártatlanságából és tisztalelkűségéből:
- Cselekedj szeretettel és együttérzé
- Mindannyiunkban ott a lehetőség, hogy nagy dolgokat vigyünk véghez, és ebben nem számít a kor.
- Élj az adott pillanatban.
- Ha másokért élsz, tartalmasabb lesz az é
A film arra is rávilágít, hogy mekkora lehet a különbség az ezredfordulós (Y) generáció és a nagyszüleik között. Ez a generáció az első digitális bennszülött generáció, akiknek születésüktől fogva az életük része az internet és a mobileszközök. Néha a nagyszülőknek is muszáj érdeklődniük az új technológiák és alkalmazások iránt, hogy tartani tudják a kapcsolatot az unokáikkal, például FaceTime-on vagy Skype-on.
Az otthon az, ahol boldog emlékek vesznek minket körül
A Fel c. filmben látható viktoriánus ház szinte maga is a film egyik szereplője; azzal pedig, hogy Carl nem igazán hajlandó elhagyni az otthonát, éles ellentétbe kerül a gyorsan változó, összetett társadalommal, amely magára kívánja hagyni a férfit.
Erről eszünkbe juthatnak a szüleink vagy a nagyszüleink, akik még csak gondolni sem szívesen gondolnak arra, hogy egy nap el kell hagyniuk az otthonukat. Számukra valószínűleg fontos érzelmi kapocs lehet az, ahogy Carl megalkuvást nem tűrően ragaszkodik a még megmaradt önállóságához, hogy ismerős helyekkel és tárgyakkal vegyék körül nap mint nap.
Carl lépcsőliftet használ az otthonában, hogy elkerülje a lépcsőn való leesés kockázatát, és otthon, biztonságban tölthesse a napjait.
Ennek nagyon egyszerű az oka: nem akarják elveszíteni az évtizedek alatt felhalmozott tárgyaikat, amelyekhez annyi emlék fűződik. Ez az oka annak, hogy az otthoni megöregedés egyre nagyobb teret nyer, és az idősek egyre inkább ragaszkodnak az otthonaikhoz.
Hiszen az otthon az, ahol az ember felneveli a családját, egy hely tele boldog emlékekkel, ahová az ember mindig tartozni fog. Nem szabad alábecsülni az otthon érzelmi erejét, az idősek pedig egyébként is nehezebben válnak meg a személyes tárgyaiktól.Attól tartanak, hogy ezzel a tárgyhoz fűződő emléktől is megválnak. És ki mondaná azt, hogy nincs igazuk?Az emlékekhez való ragaszkodás alapvető emberi ösztön.Mintha csak az életünkhöz ragaszkodnánk.
Néhány érdekes tény a Fel című filmről
Ki ihlette Carl Fredricksen karakterét?
Ez a remekül megírt történet arra világít rá, hogy nem kell egy hősnek fiatalnak, szépnek vagy boldognak lennie. De ez a ráncos, házsártos arc mintha emlékeztetne valakire. Egyesek sok hasonlóságot látnak Spencer Tray és Carl arca között.
„Carl Fredricksen kiköpött Spencer Tray.”
A házsártos jellem viszont sokakban Walther Matthau karakterét idézi fel a Dennis, a komiszból.
„Carl Fredricksen Walther Matthaura is emlékeztet.”
Kinek a hangján szólal meg Carl Fredricksen?
„Carl Fredricksen eredeti hangja: Ed Asner.”
A Fel minden idők egyik legszebb rajzfilmje, nemcsak a szédítő, álomszerű látványvilág, hanem a tehetségekós szinkronszínészek miatt is, akik képesek a hangjukkal érzelmeket előcsalni a nézőkből. Carl Fredricksen eredeti hangját, Ed Asnert számos kritika külön kiemelte.
A Fel angol nyelvű szinkronjába az alábbi videóban lehet betekinteni:
https://www.youtube.com/watch?v=ZHhnomLW65s
FELemelő pillanatok és az életünk értelme
Az idősek napjainkban nemcsak hosszabb ideig élnek, de sokkal egészségesebbek és aktívabbak, mint korábban bármikor. Az életkor tényleg csak egy szám lett, a nyugdíjba vonulás pedig az élet egy új fejezetének első pillanata, amikor még mindig marad idő arra, hogy változtasson az ember az elhatározásain.
A nyugdíjas kort sokan a felnőttkor „arany éveinek” tartják. De ez talán nem is annyira meglepő: a nyugdíjasok számára elég szabadidő áll rendelkezésre, hogy olyan dolgokkal foglalkozzanak, amelyeket izgalmasnak és érdekesnek találnak. Ha Ön nyugdíjas, vagy éppen a nyugdíjazása előtt áll, ne habozzon, és találja meg azt, ami új lendületet ad az életének!
Kipróbálhat egy új hobbit, vagy nekiállhat egy új készség elsajátításának. Próbáljon ki valamit, amit korábban sosem tudott. Van idő arra, hogy rátaláljon a boldogságára, és megossza az örömét azokkal, akiket a legjobban szeret. A Fel című film is erről szól!
A film megható üzenete Dylan Thomas híres versét juttatja az eszünkbe: „
Végezetül azt is jelenti, hogy amíg van bennünk erő, addig fogadjuk az életet tárt karokkal.
Szpojlerveszély: miről szól még a Fel?
Ebben a szakaszban számos kulcsjelentről lesz szó, és a szereplőket is közelebbről vizsgáljuk. A felemelő és magával ragadó kaland során főleg szerethető karakterekkel találkozhatunk, de néhány gonosz szereplő megpróbálja akadályozni őket.
Carl és Ellie szerelme
A Fel egy szívet melengető montázzsal indít, amely Carl és a felesége szerelmét meséli el a gyerekkoruktól egészen idős korukig. A csodaszép szerelmi történetet lényegében párbeszéd nélkül, könnyű zene kíséretében meséli el a film első néhány perce. Azonban a történet szomorú hangot üt meg, amikor kiderül, hogy Carlnak és Ellie-nek nem lehet gyermeke, miután pedig évtizedeken keresztül a gyermekkori álmuk megvalósítását (hogy elutazzanak a venezuelai Angyal-vízeséshez) tervezgetik, Ellie még azelőtt meghal, hogy el tudtak volna utazni.
Carl és Russel, mint egy nagypapa és az unokája
Ellie halála után Carl úgy dönt, hogy beteljesíti a feleségének tett ígéretét, és egyedül elutazik az Angyal-vízeséshez. A dolgok azonban összekuszálódnak, amikor Russell váratlanul felbukkan Carl életében. Carl kezdetben nem kedveli a fiút, de a film előrehaladtával szinte Russell pótnagyapjává válik.
Charles Muntz, a cselszövő
A film gonosz karaktere Charles Muntz, egy olyan férfi, akiért Carl és Ellie rajongtak gyermekként. Carl azonban rádöbbent, hogy gyermekkori kedvencének van egy sötét oldala, és ez elég lendületet ad a történetnek ahhoz, hogy Carl utazása valódi küldetéssé váljon. Az ellenfél megjelenésével a filmben előkerül a jó és rossz, az élet és halál küzdelme.
Dug, a kutya
Dug a Fel legviccesebb figurája, de ő is főszerepet kap, amikor át kell vezetnie a többieket a venezuelai dzsungelen. Dug hűsége és Carl iránti feltétlen szeretete megmutatja, hogy egy kutya mennyire jó társa lehet az embernek.
Az üdítőskupak-kitűző
Az üdítőskupak-kitűző az egész film egyik legfontosabb tárgya. Egyfelől Carl és Ellie gyerekkori szerelmét szimbolizálja, másfelől viszont új értelmet nyer, amikor Carl továbbadja a kitűzőt Russellnek a segítségnyújtásért.
A Fel valóban egy inspiráló alkotás, amelyet érdemes megnézni (vagy újranézni) olyanokkal, akiket az ember igazán szeret. Nézze meg Ön is a szívéhez közel állókkal, és ne felejtse el: ha valóban nyit a világ felé, akkor kortól függetlenül is új lehetőségekre találhat!